Újpest - Szószék, úrasztala

Újpest - Szószék, úrasztala

1982. 10 m² (bauxit meddõ, 1280 °C)
Építész: Harsányi Attila

A terem sajátossága határozza meg a formai megjelenést.

A nagy méret nem tette lehetõvé a finom, részletgazdag ábrázolást. Olyan motívumot kellett választani, amely illik a szakrális térhez, és amely messzirõl könnyen értelmezhetõ, ismétlõdõ de mégis egyéni. Ezt indokolja a terem prizmákból álló, csillag mintázatú mennyezete illetve a baptisztérium falát borító terméskõ.

A kereszt – ebben az értelmezésben honfoglalás kori szíjfonás motívum – ismétlõdõ, de nem azonos ritmusú, átvitt értelemben az emberek egymás vállán, együttesen csatlakoznak, erõsítik egymást. A régi, elmosódott emlékek, egy-egy kiemelkedõ finom, mázasan csillanó egy-egy életútra asszociálnak, mint bármely emberi közösségben. Színében, anyagában természetes, mint a háttérben lévõ terméskõ.

Az építészeti együttes kiemeli, centrumba helyezi a szertartás színhelyeit – szószék, úrasztala, baptisztérium, hátterében nagy fakereszttel.

Bassersdorf (Svájc) - „Életfa”

Bassersdorf (Svájc) - „Életfa”

1982. (2 m × 1 m) és 5 db „Termések” (1 m × 0,5 m) fali plasztika. (bauxit meddõ, 1280 °C)


A feladat a magyar kultúrára jellemzõ motívumok használata, növények, termések. A hely, ahová beépítettük: utca, átjáró. A fal funkciója: hangsúlyozás, jelölés, kiemelés.


Bassersdorf (Svájc) - „Életfa” Bassersdorf (Svájc) - „Életfa” Bassersdorf (Svájc) - „Életfa” Bassersdorf (Svájc) - „Életfa” Bassersdorf (Svájc) - „Életfa”

Pestszentimre - Betlehem Kápolna

1982. szószék, úrasztala, baptisztérium 26 m² (bauxit meddõ, 1280 °C)
Építész: Marosi Béla

Kicsiny intim templom. A neve Betlehem Kápolna (Kenyér háza). A szószék és úrasztala motívuma: a búza, a tele és üres kalász gondolata. A szószék finoman rajzolt motívumai az igehirdetõre vezetik a hallgató szemét. A baptisztérium motívuma a hullám, amelyet különbözõ színû agyagokkal jelenítettünk meg. E szimbólum a szószéken és az úrasztalán szegélyként visszatér.

Pestszentimre - Betlehem Kápolna Pestszentimre - Betlehem Kápolna Pestszentimre - Betlehem Kápolna

Dunaharaszti - szószék, úrasztala „Életfa”

Dunaharaszti - szószék, úrasztala „Életfa”

1983. 6 m². (bauxit meddõ, 1280 °C)
Építész: Surányi István, Harsányi Attila.

A teremben használt anyagok: vörös klinker tégla, tardosi (vörös) márvány padló. A teljes összhang – színben, anyagban – érdekében, a vörösre égõ, magas vasoxid tartalmú anyag használata volt indokolt. A téma: a jó helyre került mag példázata. „Némely mag pedig jó földbe esék, és gyümölcsöt terem...” Máté 13;8.

Pécel - Petőfi Sándor Általános Iskola aula „Életfa”

1984. 32 m², (bauxit meddõ, 1280 °C)

A nagyméretû fal témája: Életfa. A teljes felületet beborító hatalmas koronájú fa, alsó sávban kb. 80 cm magasan a tájra jellemzõ növények. A kicsi gyermek 6 éves korban, amikor elõször belép az iskolába, ezeket a növényeket az õ szemmagasságában látja, észleli. Amikor elhagyja az iskolát, a kiteljesedõ élet vár rá.

Pécel - Petőfi Sándor Általános Iskola aula „Életfa”

Debrecen - baptisztérium

Debrecen - baptisztérium

1985. 30 m². (porcelánsamott, 1300 °C)
Építész: Kálmán Ernõ, Mohácsi Péter

A templom tengelyében, a hátsó falon található a baptisztérium. A szószék és az úrasztala jobb és bal oldalon helyezkedik el. Az építészek által legtöbbet használt anyag a fenyõ. A fenyõ fal megszakításában, nyílásában került a baptiszterium a térbe kb. 180 cm-re. A fenyõ sötét, a kerámia világos. Ehhez a munkához, hogy célunkat elérjük, szükség volt egy nagyon világos, majdnem fehér alapanyagra. A színezést természetes oxidokkal oldottuk meg. A kép témája a Jordán. A padlószint alatt a bûnre utaló sötét színek, míg fenn a megtisztulás, az újjászületés misztériumát kifejezõ halvány árnyalatok a fehér, illetve a Szent Lelket szimbolizáló fehér galamb és fény jeleníti meg. A szertartás látványát az ábrázolt víz és a valóságos víz együttes megjelenése teszi élménnyé.

Iklad - Általános Iskola aula

1986. figurális falikép „Gyermekpár”, 21 m². (porcelánsamott, 1300 °C)
Építész: Tell Márta.

Iklad - Általános Iskola aula

Az aula az iskola központi tere. A községnek pedig az iskola a legfontosabb középülete, kiemelt szerepe van a falu életében. Az aula „fõ” falán, amelyet egy nyílás oszt ketté, a Galga menti dombos táj, levegõ, madarak, az alsó részen növények láthatók. Ebben a tájban áll a két gyermek; egy fiú és egy leány Ikladra jellemzõ, hagyományos népi viseletben. Az anyag porcelánsamott, természetes oxidokkal színezve. A ruhán porcelán applikáció, színezett porcelán felhasználásával, eredeti kalárissal és inggombokkal. Az aulában mintázott parapet fut körbe, Ady kompozíció (bronz és kerámia), az iskola jelmondatával „Õrzõk, vigyázzatok a strázsán, Az élet él és élni akar…”

Iklad - Általános Iskola aula Iklad - Általános Iskola aula

Kispest - baptisztérium

Kispest - baptisztérium

1991-92. 27 m². (porcelánsamott, 1300 °C)
Építész: Harsányi Attila.

Az egyetlen olyan baptista templom Budapesten, amely a rekonstrukció során az eredeti formájában maradt. Ebben a századfordulós térben utólag került elhelyezésre a baptisztérium, amely a Jordánt ábrázolja az elsõ keresztség szimbólumaként. Az ábrázolás eszközei a Jordán a víz, a dús növényzet, a vöröses kõ.

Kispest - baptisztérium

Iklad - Általános Iskola "Napraváró"

Iklad - Általános Iskola Napraváró

1992. 2,3 m, fali napóra „Nap és Éj” 6 m². (porcelánsamott, 1300 °C)
Csillagász: Bartha Lajos.

„Napraváró”. Az iskola „ormán” ül az etruszk technikával vázkerámiából megvalósított szobor, egy fiatal lány, lába alatt a napkorong részlet, amely maga a napóra. „Nap és Éj” fali napóra, a napot illetve a holdat ábrázolja. A nap vörös, a hold és a csillagok kék színezéssel készültek. A napórák a téli és a nyári idõszámítást egyaránt mutatják. Iklad - Általános Iskola Napraváró A korrekciós görbe segítségével a pontos idõ leolvasható. A napórák a mindenkori tananyag (idõmérés és csillagászat) részeként jelen vannak. A fali napóra napfelkeltétõl délig, majd ezt követõen a figurális napóra napnyugtáig mutatja az idõt.

Pécel-Zeneiskola hangversenyterme

Pécel-Zeneiskola hangversenyterme

1992. „Viva la musica” figurális fali dombormû, 12 m². (porcelánsamott, 1300 °C)

Pécel-Zeneiskola hangversenyterme

Az épület Pécel szívében fekszik. Az 1800-as évek végén épült az Erdey–Grúz család nyári lakja volt. A három szobából kialakított terem végfalára került a dombormû. Pécel-Zeneiskola hangversenyterme Az épület intimitása, arányai, kertje és nem utolsó sorban a jelen funkciója – Városi Hangverseny és Házasságkötõ terem – meghatározta a megvalósítás módját. A kerámia dombormûvet úgy helyeztük el, hogy alatta a dobogón lévõ zongora elférjen, az elõtte muzsikáló zeneiskolások, és mûvészek látványát ne zavarja, úgy legyen jelen, hogy az eseményrõl ne vonja el a figyelmet. Pécel-Zeneiskola hangversenyterme A cél az állomszerû lebegtetés volt; a szél, a zene hullámzása nem a konkrét valóságot ábrázolja. A visszafogott színe segíti e cél elérését. A plasztikát felemeli a templomtorony, az épületek, növények felülrõl való látványa és a zenélõ leányalakok itt-ott elmosódott figurája, a zenélõ angyalok felhõbõl elõtûnõ alakja.

Bag - „Bag 600 éves” emlékoszlop-történet hat tételben

1994. Ø 0,8 m × 7 m. (porcelánsamott, 1300 °C);
Építész: Gál István János.

Bag - emlékoszlop-történet hat tételben

A feladat: Bag község alapításának 600. évfordulójára emlékmûvet létrehozni. Bag meghatározó helyén a Mûvelõdési Ház elõtti közparkban került felállításra. A 600 év története 1-1 hengerben elbeszélve – Õskor, Emese álma – honfoglaláskor, török idõk, 1948-as szabadságharc, néprajzi szempontból hagyományos épületek, a templom, majd a Muhari Vendel és híres táncosainak idézése „Csárdás”, mint a sumer pecsétlõ henger úgy meséli el a történelmet. Együtt a gyûrûk oszlopot alkotnak, melynek tetején a virág a kibontakozást jelképezi. Az emlékoszlop elején emblématikus képek idézik fel az évszázadokat, messzirõl láthatóak. Közelebb menve kisebb léptékû mintázással a történelmi események részletesebb elbeszélése történik. Az emlékoszlop körüli bazalt kis kocka burkolat és emelvény a régi kövezõ mesterek emlékét õrzi, akik Budapest utcáit kövezték évtizedeken keresztül.

Albertirsa - szószék, úrasztala, baptisztérium

1995. 70 m². Porcelánsamott 1300 °C
Építész: Czibula Zoltán

Albertirsa - szószék, úrasztala, baptisztérium Albertirsa - szószék, úrasztala, baptisztérium

A vasbetonváz szerkezetû épületben az újjáépítés során érdekes, finom aszimmetriájú, tiszta belsõteret hozott létre az építész. A fehér falfelületek, a natúr fa puritán egyszerûségében a középre elhelyezett szószék, úrasztala és ettõl balra az épület teljes magasságában, a tetõig magasított falnyílás mögé tette a keresztelés helyét, a baptisztériumot. A szószék és úrasztala növényi ornamentikája meleg arany színû. Albertirsa - szószék, úrasztala, baptisztériumA keresztelõ medence mögött hatalmas, 50 m²-es falat nem a hagyományos értelemben vett figuralitás jellemzi. A teremtés könyvének víziójaként a menny, a víz és a föld elemei jelennek meg. Az oldalról beszûrõdõ fény mindig újabb és újabb összhatást adnak. Az ötszögû szószék és úrasztala konkrét ábrázolása átvezeti a szemet a medence oldott plasztikai és színátmenetekkel megoldott transzcendens világába.

Tura - Szent János tér; „Szent János” ivókút

Tura - Szent János ivókút

1995. pavilon Ø 5 m × 5 m, kút 220 cm × 140 cm. (porcelánsamott, 1300 °C)
Építész: Gál István János. Kertészeti terv: Jenei Sára

Tura - Szent János ivókút

A Galga menti artézi kutak emlékére jött létre, az ovális alakú parkból a paraszt-barokk Nepomuki Szent János festett szobrából és a mögötte néhány méterre álló – lépcsõs kiemeléssel – négy kerámia oszlopon a kupolás gloriett alkot komplex tervet és a község számára értéket teremt, a hagyományok megõrzésével és továbbvitelével. Tura - Szent János ivókút Az oszlopok vésett növényi ornamentikával díszítettek. A kupolát sokszínû cserép fedi, középen arany gömbbel és vörösréz szélkakassal. A kút négymedencés, négy csapból folyik a víz. A kút fejét galambok díszítik – Tura népmûvészeti hagyományát felidézve – a terrazó padozaton és a kupola belsejében többször szimbólumként megjelenik a galamb. A kútfej alatti körbefutó felirat a János evangéliumából vett idézet „…aki e vízbõl iszik, ismét megszomjazik. De aki abból a vízbõl iszik, melyet én adok, nem szomjazik soha többé”. A Nepomuki Szent János szobor megmentése és új elhelyezése kapcsolódást jelent a múlthoz, a kút közelében, mint a folyók, vizek patrónusa. A dekoratív formájú színes kupola árnyékoló, védõ funkciót kap, de térszervezõként, díszítõ elemként megjelenésével hangsúlyt ad az egész térnek.

Pécel - Szemere Mûvelõdési Ház kertje; „Paula” díszkút

Pécel - Paula díszkút

1996. Ø 3 m × 3 m. (porcelánsamott, 1300 °C)
Építész: Gál István János. Kert tervezõ: Dékány Margit

A péceli Pekáry-kúria a település központjában fekszik. A századforduló eklektikus stílusában épült épület jelenleg Mûvelõdési Ház. A kút méretében, anyagában, színeiben alkalmazkodik a patinás, régi épület hangulatához. Pécel - Paula díszkútA kéttálcás kút körül színes vázkerámia hullámaival a vizet szimbolizálja. A finoman mintázott törékeny nõalak, amely egy kövön ül, a Pekáry család „õsanyját”, a tragikusan korán elhunyt Paulát személyesíti meg. A szándékosan régrõl vett mûvészeti képlet kellemes központja lehetne a Mûvelõdési Ház kertjének. A kút körül bazalt kiskocka-burkolat van.

Pesterzsébet - Szent Erzsébet tér; „Árpád-házi Szent Erzsébet” szoborkompozíció

Árpád-házi Szent Erzsébet

1997.nyolcszög Ø 0,6 m × 5 m. (porcelánsamott, 1300 °C)
Építész: Gál István János

A neogótikus templom elõtt kör, alakú megemelt szigeten került elhelyezésre a szoborkompozíció. Árpád-házi Szent Erzsébet Két lépcsõvel emeli meg a nyolcszögletû posztamentumot (átmérõje 2,6 m), amely nyolc 70 × 120 cm méretû képben meséli el a Szent életét. A gótikát idézõ architektonikus elem formailag elválasztja a nyolc dombormûvet, és egyben a posztamentum és a szobor közötti átmenet szerves része. Három méter magasan helyezkedik el a nyolcszögletû podeszt, amelyen áll a 2,2 méter magas fõfigura. A gótikát idézõ ruharedõk játéka, finom színek alkalmazása, a visszafogott mozdulat a fejre, az arcra irányítja a figyelmet. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Erzsébet Az emlékmû hatását fokozza a Szent életének legjellemzõbb szimbóluma, a rózsa, amely tömegében és az íves architektúrán elhelyezve transzcendenssé teszi a figurát. A templom téglaépülete jól harmonizál az emlékmû meleg színeivel.

Budapest - Fõvárosi Állat- és Növénykert

Fõvárosi Állat- és Növénykertt

1998.Ø 0,4/1 m × 2,5 m. (porcelánsamott 1300 °C)
Építész: Gál István János

A Fõvárosi Állat- és Növénykert és Budapest város közös kútpályázatán többek között az oroszlános ivókút tervünk is a nyertesek között volt. A kút a Kós Károly által tervezett állatházak közelében van, ezért a mûemléki elõírásoknak is meg kellett felelni. Méreteit úgy alakítottuk ki, hogy az egész kicsi gyermek is tudjon inni belõle és a felnõtt számára lehajolva kényelmes legyen a használata. A víz fényérzékelõvel indul, illetve zár el. Két oroszlánkölyök ül egy oszlop tetején, az egyik lefelé figyel, a másik lenyúl a kifolyó víz felé, mint aki játszani szeretne az ott ivó emberrel. Az oszlop szemmagasságban lévõ hengerén körbefutó dombormû látható, az afrikai szavanna állatait, növényeit vonultatja fel nagyon finom plasztikával és színekkel. Az Oroszlános ivókút méretével, színével jól belesimul a környezetébe.

Budapest XVII. ker. - Szabadság sugárúti Általános Iskola; Napóra

Budapest - Napóra

1999.Ø 0,55 m / 1,5 m × 4,5 m. (porcelánsamott 1300 °C)
Építész: Gál István János. Csillagász: Bartha Lajos.

Budapest - Napóra Az új általános iskola vörös tégla falnyílásába került a napóra – jelként. Az 5 m magas oszlop tetején, felhõcsoporton ül, hasal és lenyúl egy-egy leányfigura, a napkorongrészlet maga a napóra. Az egyik leány a holdat tartja a kezében, a másik a hulló csillagok után nyúl. Az oszlop aranybarna, a felhõk fehérek-kékek, a figurák színe a felhõk folytatása. Az egész kompozíció játékos, vidám.

Aszód - Podmanitczky Zeneiskola kertje; „Viola da gamba” zeneoszlop

Aszód - Viola da gamba zeneoszlop

2000. Ø 0,3 m × 3 m. (porcelánsamott, 1300 °C)
Építész: Gál István János

A mûalkotás: építészeti elemek felhasználásával készített három figurás szoborkompozíció. A 70 cm magas talapzaton 28 cm átmérõjû, 170 cm magas oszlop, amelybõl egy férfi alakja bontakozik elõ, az oszlopot T alakban 70-70 cm-re kinyúló konzol zárja, ami egy-egy zenélõ angyalfigura. Aszód - Viola da gamba zeneoszlop Aszód - Viola da gamba zeneoszlop A tetején 30 cm-es gömb van. A szobor sajátossága a konkrét építészeti elem pontossága és a szabad mintázás plasztikai ötvözõdése. Az oszlopfigura elõtt, a szobor részeként egy méretarányos hangszer, a viola da gamba X kompozícióban elhelyezve.

Budapest, Pesterzsébet - Szent Erzsébet tér, Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom; „Jézus Szíve” mellékoltár

Pesterzsébet - Jézus Szíve mellékoltár

2000. 3 m × 2,5 m. Porcelánsamott 1300 °C

A neogótikus pesterzsébeti Szent Erzsébet templom freskóit a Gödöllõi mûvésztelep meghatározó egyénisége, Nagy Sándor festette 1937-1941 között. Bernáth Aurél szavai szerint: „Ez a templombelsõ magas rangú mûvészeti látványosság, a szecessziónak európai viszonylatban is egyik legjelentékenyebb alkotása.” Pesterzsébet - Jézus Szíve mellékoltár Pesterzsébet - Jézus Szíve mellékoltár Ebben a térben kaptam azt a feladatot, hogy a Jézus szíve mellékoltárt tervezzem meg, és készítsem el. Korábban 1997-ban adtuk át a templom elõtt álló – Árpád-házi Szent Erzsébet szoborkompozíciót. Törekedtem arra, hogy a két általunk készített mû között összefüggés legyen. A Jézus szíve oltár készítésénél nagyon befolyásolt a környezõ freskók színe, formai megfogalmazása; úgy gondoltam, hogy illeszkedjen, de kizárólagosan reám legyen jellemzõ a mû. Pesterzsébet - Jézus Szíve mellékoltárA mellékoltár triptichon elrendezésû. A képeken – elsõ Jézus születése, középsõ a Golgota, a harmadik Menekülés Egyiptomba – története jelenik meg. A születés és a menekülés közelibb, bensõségesebb, míg a Golgota léptékváltással teljes kép. A két szélsõ kép és a három kereszt egymáshoz való viszonya, az emberek figurája mind-mind Krisztus szenvedésére összpontosít. Az oltár színezése is ezt szolgálja, az erõs zöld a környezetben lévõ freskók színeihez igazodva a képek szélén végigfut, valamint a képek alatt az Agnus Dei-t ábrázoló tabernákulumon és a képek alatti növény konzolon. A két szélsõ kép meleg vörösesbarna, a középsõ pedig átmenettel teljesen világos, majdnem fehér.

Kútvölgyi Mária engesztelõ kápolna

Kútvölgyi Mária engesztelõ kápolna

2001. „Táborhegyen” Zarándokház; Táborhegyen dombormû 13 m × 1,2 m. Porcelánsamott 1300 °C
Építész: Gál István János.

Kútvölgyi Mária engesztelõ kápolna A dombormû három részbõl áll: Krisztus színeváltozása – Krisztus a mellvéd középvonalában felhõk közt lebeg, két oldalán Mózes és Illés felsejlõ alakja (kissé hátrább és lejjebb). A kompozíció középsõ része a témának megfelelõen a jelenségre összpontosít, a konkrét földi létezéstõl elvonatkoztatott transzcendens világot teremtve. Krisztus lábainál a három tanítvány, Péter, János és Jakab, reális ábrázolással elválván a felette ill. mellette lévõ részektõl. Kútvölgyi Mária engesztelõ kápolnaA dombormû két oldalán a nándorfehérvári ütközet jelenetei láthatók, bal oldalt Hunyadi János, jobb oldalt Kapisztrán János – az ütközetben mindkettõjüknek megjelent a megdicsõült Krisztus. Mindkét jelenet a harcra, a lendületre összpontosít és a két vezetõ alakot emeli ki. Minden kicsi, apró részlet a középen lévõ Krisztusra irányul, egységet teremtve a teljes dombormûben. Az ellenpontok színben, fényben, ritmusban jelennek meg. A konkrét világ öleli a transzcendens világot, minden eszközzel kiemelve, hangsúlyozva azt. A két világot a víz, a levegõ, a felhõ, tájelemek kötik össze és oldják fel. Az épület adottságát figyelembe véve, annak szerves egységévé válva helyeztük el a dombormûvet.

Kútvölgyi Mária engesztelõ kápolna Kútvölgyi Mária engesztelõ kápolna Kútvölgyi Mária engesztelõ kápolna Kútvölgyi Mária engesztelõ kápolna

Iklad - Ráday Gedeon Mûvelõdési Ház; Gróf Ráday Gedeon (I.) szoborkompozíció

2002. (porcelánsamott, 1300 °C) 4 m × 12 m

Iklad - Ráday Gedeon Mûvelõdési Ház A kb. 4 m × 12 m befoglaló méretû alkotás három részbõl áll. A bal oldali figurális dombormû a szülõföldjükrõl, Stájerországból, Karintiából vallásuk miatt elûzött német telepesek vándorútját mutatja be. A jobb oldali figurális dombormû az új település, a menekülteket befogadó Iklad látképét jeleníti meg, annak jellegzetes épületeivel és az evangélikus templommal. A két dombormû találkozásánál a telepeseket befogadó, irodalompártoló és költõ nagybirtokos, Ráday Gedeon korabeli öltözetû, egészalakos szobra áll posztamensen. Iklad - Ráday Gedeon Mûvelõdési Ház Mögötte barokk kúriára utaló építészeti elemként ívtöredéket hordó oszlop magasodik. A szobor mérete 170 cm, az architektúráé kb. 400 cm.

Pálháza - „Szarvas kút”

2002. Ø 5 m × 3 m. Porcelánsamott-bronz-terméskõ, 1300 °C
Építész: Gál István János

Pálháza Észak-Magyarország turisztikai központja, gyönyörû természeti környezet, kultúrház, szabadtéri színpad van a szobor környezetében. Pálháza - Szarvas kút A Zemplénben élnek a világon a legszebb gímszarvasok. A medence anyagát a környezõ bányák köveibõl válogattuk össze. Pálháza - Szarvas kút A középpontban elhelyezett szigeten két szarvas egymásnak háttal áll, egy pedig lehajtott fejjel iszik. A két szarvas agancsa emblematikus képként jelenik meg a távoli hegyek elõtt. Ez a kép ma már a Hegyköz jelképe. Technikai szempontból jelentõs, hogy az ismert kerámiaszobrok közül a legnagyobb egyben égetett alkotás.

Kecskemét - Baptista templom végfala; „Kegyelem” címû fali plasztika és baptisztérium

2003.40 m². Porcelánsamott 1300 °C
Építész: Gál István János

A dombormû témája, a „Kegyelem”, amely az újszövetségi teológia értelmezése és a baptista szertartás szerint került megfogalmazásra. A dombormû három részre tagozódik: a Jordán, a Golgota, és a Nyitott sír. Kecskemét - Baptista templom A Jordán – a keresztelés helye – az ábrázolt folyó, valóságos víz, és az ábrázolt növény, a valóságos növény váltakozik. A mintázott felület a medence (baptisztérium) aljáig lefut, amely különös mélységet ad; ezt a színezés is fokozza. A medencét a plasztikához tartozó, mintázott növénytartó fogja körbe. Kecskemét - Baptista templomA Nyitott sír – kontraszt nélkül ábrázolja a hegyes tájat, melynek része a nyitott sír. A kettõ között finom átmenettel jelenik meg a Golgota – egy kereszttel. A plasztika színe, mintázása – légies, nem konkrét. A terem hátsó fala enyhén ívelt (R 11,7 m), amelyet függõleges oszlopok és vízszintes párkányok tagolnak. Az ív fokozza a plasztika hatását. A dombormû az oszlopok formáját magába rejti és a párkányokat is feloldja. Az épület centrumában van a kereszt, a szószék és az úrasztala fából, kerámia berakással.

Hódmezővásárhely - „LELKEK EMLÉKÉRE” emlékkereszt

LELKEK EMLÉKÉRE emlékkereszt

Mérete: 6×2 m Anyaga: a posztamentum bazalt útburkoló kövekbõl épült szabálytalan felrakással. A kompozíció: mintázott samott autó részekbõl és eredeti fém és üveg motor és autó alkatrészekbõl áll.

LELKEK EMLÉKÉRE emlékkeresztA 47-es autóúton közlekedési balesetekben elhunytak emlékére állíttatta Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város az emlékûvet. A hely, ahol áll, a vásárhelyi kertvárosi vasútállomás és a Szeged–Hódmezõvásárhely autóút közötti füves mélyen fekvõ terület. A szobor felkiáltójelként figyelmezteti és emlékezteti az arra haladókat a veszélyre. A vasúton utazó magasabban van, rálát az autóra és a motorra, de a kereszt föléje emelkedik. LELKEK EMLÉKÉRE emlékkeresztAz úton haladó messzirõl látja kirajzolódni a keresztet, késõbb az összetört jármûveket. A színe bazalt szürke, natúr samott és ezüst.

Hódmezővásárhely - KÍGYÓ CSÚSZDA

KÍGYÓ CSÚSZDA

Hódmezõvásárhely, Damjanich utcai játszótér.
Mérete: 6×2,5×1,30 m

KÍGYÓ CSÚSZDAA kígyó tekeredõ mozgását a csúszda formája adja vissza, függõleges és viszintes irányban nagy a kimozdulása. A súlypont a térben (1,5 m) kihelyezve ez adja a gyermeknek a mozgás során a térbõl egy kissé kiemelt élményt. A játék bújócska, mászóka, csúszóka A háromszög alakú gránit díszítés a kígyó bõrét idézi.

KÍGYÓ CSÚSZDA

Terrazzó csúszdák

A rómaiak óta alkalmazott anyag új felhasználási területe. Redkívül tartós, alkalmas kerek, puha formák kialakítására. Hõtechnikai tulajdonságai kedvezõek. Mattioni Eszter megfogalmazása szerint „HÍMESKÕ”: KÍGYÓ CSÚSZDA Gránit, rózsakvarc, márvány, üveg, porcelán, különbözõ ásványok mozaikszerû kompoziciója. A szobor alakját a negatívban elkészített forma adja.

Hódmezővásárhely - SÁRKÁNY CSÚSZDA szoborjáték

KÍGYÓ CSÚSZDA

Hódmezõvásárhely Népkerti játszótér Mérete: 6×2×1,30 m

A játszóeszköz többféle mozgásra ad lehetõséget: mászóka, bújócska, hidacska, csúszóka. A gyermek mozgása során mindig más –más teret, színt és formát lát. Egyedül megpihenhet a csillagos „barlangban” vagy társaival versenyez, átbújik alatta, átmegy felette.

Pécel - Községháza; címer

1994. 150 cm × 120 cm. (színezett porcelánsamott, 1300 °C )

Pécel címere a Községháza homlokzatára, a fõútvonal irányába a korábban a címer számára kialakított helyre került beépítésre. A kompozíciót kiegészíti a „Községháza” íves felirata és az évszám. Pécel - címer Pécel címerének és zászlójának tervezése folyamán a címer elemeinek kiválasztását a település gazdag történelmi és kulturális hagyománya segítette. Pécel címerének leírása (Dr. Nyulászi Gáborné Dr. Straub Éva Országos Levéltár): csücsköstalpú pajzs, kék pajzsfõjének alján a pajzs széleit érintõ zöld hármashalom, alatta ezüst hullámos pólya (folyó). A pajzs osztott alsó kétharmadának jobb oldali része vörössel és ezüsttel hétszer vágott, bal oldali vörös mezõben zöld talajon jobbra fordult, fejével visszafelé tekintõ arany bárány felemelt jobbjával átlós helyzetû, fekete patriarcha keresztet tart. A címerben a vágások a birtokos Chrouy-Chanel családra, a pajzsforma a Szemere családra, továbbá a pajzs két fõ színe, a vörös és a kék a Ráday családra utal. A folyó a régi címer megõrzött motívuma, a bárány a kereszténységet jelképezi.