„Pannonhalmi Zsuzsa valamennyi mûvével arra tesz kísérletet, hogy világképi igénnyel értelmezze a valóságot, az emberi életet. Ennek jegyében motívumvilágában érzékenyen reagál a legkisebb emberi közösséget jellemzõ szokásokra, hagyományokra, táji, tárgyi jelekre, de a világegyetem egészében érvényesülõ törvényszerûségekre is. Érzékeny élményként közvetíti az emberi lét, tér és idõ általi meghatározottságát. Ezért törekszik alkotásaival a tér értelmezésére és készít a térképzésre, a tértagolásra, a térszervezésre alkalmas murális, illetve építészeti mûveket. Ennek a törekvésnek jellegzetes megnyilvánulásaként gyakran találkozni munkáin az oszlop motívumával, vagy magának az oszlopnak önálló kompozícióként való megjelenítésével.„