„Pannonhalmi Zsuzsa valamennyi mûvével arra tesz kísérletet, hogy világképi igénnyel
értelmezze a valóságot, az emberi életet. Ennek jegyében motívumvilágában
érzékenyen reagál a legkisebb emberi közösséget jellemzõ szokásokra, hagyományokra, táji,
tárgyi jelekre, de a világegyetem egészében érvényesülõ törvényszerûségekre is.
Érzékeny élményként közvetíti az emberi lét, tér és idõ általi meghatározottságát. Ezért
törekszik alkotásaival a tér értelmezésére és készít a térképzésre, a tértagolásra,
a térszervezésre alkalmas murális, illetve építészeti mûveket.
Ennek a törekvésnek jellegzetes megnyilvánulásaként gyakran találkozni munkáin az oszlop
motívumával, vagy magának az oszlopnak önálló kompozícióként való megjelenítésével.„